Az utóbbi fél évben a vevők kevesebb mint három százaléka volt külföldi állampolgár: az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbbet a kínaiak költik, akik a magyar átlag majdnem másfélszereséért, közel 70 millió forintért vásárolnak.
2024-ben az ingatlanpiac is megkezdte a felzárkózást a tavalyi gyengébb évet követően, ráadásul idén jelentősen élénkülhet a külföldi ingatlanbefektetők kereslete a hazai lakóingatlanok iránt egy új szabályozásnak köszönhetően.
Lassulást hozott 2023 a hazai lakáspiacon, de az előttünk álló évre nézve több szempontból is vannak óvatos optimizmusra utaló jelek. Év végi Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben az árakra vonatkozó előrejelzések mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi várható a lakásépítések és a befektetési célú vásárlások terén, illetve melyek lehetnek 2024-ben a legnépszerűbb, legkeresettebb lakástípusok.
Ahogy korábban is írtuk, a kormány a napokban bemutatta a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó új törvénytervezetét, ami a korábbiakhoz képest új tartózkodási engedélyeket és vízumkategóriákat vezetne be. A tervezet nemzetgazdasági érdekekhez köti a tartózkodási jogosultság elnyerését, de ebbe az aranyvízumprogramokhoz hasonló vendégbefektetői kategória is beletartozna, vagyis azok előtt is nyitva állhat a letelepedési lehetőség, akik például helyi ingatlanokba vagy közalapítványokba fektetnek be. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy az újabb programnak milyen hatása lehet a budapesti lakáspiacra nézve.
Tavaly közel 8 ezer külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon, ami harmadával volt több, mint 2021-ben. Ez a szám a koronavírus-járványt megelőző évek csúcsát jelentő 2018-as értéknél is magasabb, akkor mintegy 7300 külföldi vásárolt nálunk. Hogy kik, hol, mennyiért kerestek lakást 2022-ben, azt a KSH legfrissebb számai alapján néztük meg.
Kevés külföldi vásárol Magyarországon ingatlant, akik mégis, azok jellemzően Közép-Magyarországot, elsősorban Budapestet, illetve a tradicionális üdülőövezeteket kedvelik. „A hazai ingatlanpiacot nem a külföldiek pörgetik” – ismertette Soóki-Tóth Gábor a külföldiek magyarországi ingatlanszerzését összegző tanulmány legfontosabb megállapítását.
A lakásvásárlók egy jelentős részét rendre a befektetési célú vásárlók adják, akik döntéseiken keresztül nemcsak a keresletre, de az árak alakulására is erős hatással vannak. Bár kisebb csoport, de bizonyos térségekben a külföldi vásárlók jelenléte is meghatározó, így legutóbbi Hangulatfelmérésünkben ennek kapcsán is megnéztük, mik a szakértői várakozások. Végül a hitelfelvételi hajlandóság várható alakulására voltunk kíváncsiak, az ugyanis szintén érdemben képes befolyásolni a lakáspiaci folyamatokat. A fenti kérdésekről a Lakáskiállítás szombat délutáni Klub programján több előadás és egy panelbeszélgetés során is beszélnek majd a szakértők.
A tavalyi évben 5754 lakást vásároltak meg külföldi állampolgárok Magyarországon, ami 8,9 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest, de még így is elmarad a 2019. évi 7 ezres értéktől. Nem ez azonban az egyetlen változás a legújabb listán. A vásárlók között ugyanis jelentősen lecsökkent az évekig élmezőnybe tartozó távol-keleti vevők aránya, miközben az európai állampolgárok közül több országból is nőtt a vásárlók száma. A KSH legfrissebb elemzése alapján megnéztük, a külföldiek közül kik, hol, mennyiért vásároltak lakásokat 2021-ben Magyarországon.
A héten először lépte át a 400 forintos szintet az euróval szemben a forint árfolyama, amivel mi is számos cikkben foglalkoztunk. Ingatlanpiaci vonatkozásban eddig főleg a kereskedelmi ingatlanok kapcsán, most viszont a lakásárak esetében számoltuk ki, hogy mennyit nyerhetett az, aki jelenleg Magyarországon, euróban megtakarított pénzéből vásárolna lakást.
A koronavírus nemcsak a lakásárakra van hatással, hanem a befektetési célú vásárlásoktól kezdve a lakáshitelfelvételi hajlandóságon át a külföldi vásárlók számáig a lakáspiac számos területére kihat. A budapesti és a vidéki lakásárak után éppen ezért a cikksorozatunk harmadik, záró részében ezt a három területet vizsgáltuk meg részletesebben.
Közel 500-zal több lakóingatlant vásároltak tavaly külföldiek Magyarországon mint egy évvel korábban - írja a HVG, a Miniszterelnökség által közzétett adatok alapján. A tavalyi évben így összesen 3732 nem mezőgazdasági ingatlan került külföldiek kezébe, melyből 1696 lakás kínai vásárlókhoz köthető. A vizsgálatban feltehetően az EU állampolgárok vásárlásai nincsenek benne.
Az elmúlt évben közel 7300 olyan adásvételt rögzítettek Magyarországon, ahol egy külföldi magánszemély volt a vásárló. A nem magyar nemzetiségűek költéseinek a súlya a magyar lakáspiac teljes forgalmán belül ugyan nem számottevő, mintegy 2,3%, Budapesten azonban eléri a 12, a pesti belső kerületekben pedig a 26%-ot. A belvárosban tapasztalt erős külföldi aktivitás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezeken a területeken egyre jobban elszakadjanak a lakásárak a város, vagy az ország más területén jellemző átlagáraktól.
A magyar lakáspiacon az adásvételi szerződések 4,8 százalékát külföldi vásárlók kötötték tavaly, a legtöbb lakást német, kínai és román állampolgárok vették meg - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből. A külföldiek Budapesten az átlagosnál jelentősen értékesebb lakásokat vásárolták, a vidéki vásárlásaikra ugyanez kevésbé volt jellemző.
Atomfegyverek bevetésére is sor kerülhet.
Az egyik leányvállalat gondjai miatt.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megváltoztak a fogyasztói szokások, takarékosabbak lettek az izzók, mások az energiaforrások is.
Egyebek mellett erről szólt a csütörtöki Checklist.
Folytatódott a tempós bérkiáramlás augusztusban is.
